Hol jelenik meg az ingatlan: a dh.hu-tól a partnerhálózatig

Portálok, irodai vitrin, tábla, hálózati megosztás és partnerhálózati együttműködések - mi hol látszik, és mi lesz az adatokkal?

A hirdetési megjelenés az a része az értékesítésnek, amelyet a tulajdonos ellenőrizni tud, ezért érdemes pontosan érteni, mi hol jelenik meg, és mi történik az adatokkal.

Az első kör a saját felület és a portálok. Az ingatlan a hálózat weboldalán, a dh.hu-n jelenik meg, emellett a megbízási formától függően hirdetési portálokon, ezeken belül pedig akár kiemelt pozícióban. Ide tartozik az irodai kirakat, a homlokzati fotó, valamint a tábla és a molinó is - utóbbiak a környékbeli, nem kereső vevőt szólítják meg, azt, aki nem portálon találja meg az ingatlant, hanem elmegy előtte.

A második kör a hálózaton belüli megosztás. Az ingatlan adatai bekerülnek a hálózat közös rendszerébe, így nemcsak a megbízást kötő értékesítő, hanem a hálózat más tagjai is tudnak róla, és ajánlhatják a saját, már regisztrált vevőiknek. Ez a fordított irány: nem a vevő keresi az ingatlant, hanem az ingatlan keresi azt a vevőt, aki a paramétereire már korábban keresést adott meg.

A harmadik kör a partnerhálózat. A bővebb megbízási formákhoz ingatlanmegosztó rendszeren (IMR) keresztüli megjelenés, valamint más hálózatokkal - például az Otthon Centrummal és az OTP Ingatlanponttal - való együttműködés is tartozhat. Ennek gyakorlati jelentése, hogy egy másik cég értékesítője is hozhat vevőt az ingatlanra. Tulajdonosi szempontból ez a kizárólagosság egyik félreértett pontja: a kizárólagos megbízás nem szűkíti, hanem egy kézbe fogja az értékesítést, a vevőelérés viszont szélesebb lehet, mint több párhuzamos nyílt megbízás esetén.

Mi történik az adatokkal? Ez jogos kérdés, és a szerződés rendezi. A partnerhálózati átadás jellemzően a hirdetési adatokra és a helyrajzi számra terjed ki, hozzájárulás alapján, és a vonatkozó megállapodás megszűnéséig tart. A tulajdonos személyes adatai nem ennek a körnek a része. Ha ez lényeges szempont, érdemes aláírás előtt elkérni, pontosan mely partnerekhez és milyen adatkörben történik az átadás.

Mit érdemes ellenőrizni a megjelenés után? Négy dolgot, az első hét során. Az ár és az alapadatok stimmelnek-e minden felületen. A fotósorrend azzal kezdődik-e, ami az ingatlan legerősebb része. A hirdetés szövege a célcsoportnak szól-e, vagy csak felsorolás. És hogy a hirdetés aktív-e azokon a felületeken, amelyeket a megbízásban ígértek.

A megjelenési csatornák köre megbízási formától és időszaktól függően változhat; a konkrét listát a megbízás megkötésekor az iroda adja meg.

Kapcsolódó kérdések

Milyen megbízási formák léteznek a Duna House-nál?

A Duna House négy megbízási formával dolgozik. A Prémium a legteljesebb csomag: együttműködés az Otthon Centrummal, az OTP Ingatlanponttal és az IMR-partnerekkel (ők is értékesíthetik az ingatlant), profi fotó, méretarányos alaprajz, drón- és videóanyag, ingatlanséta, kiemelt portálmegjelenések, reklámtábla, molinó, MyDH-hozzáférés a tulajdonosnak, egy felelős értékesítő a birtokbaadásig, valamint jutalékkedvezmény. Határozott tartamra köthető (1-12 hónap); hosszabb tartamnál kedvezőbb a jutalék, 6 hónaptól díjmentes tulajdoni lappal. A DUÓ konstrukcióban a vevő is fizet jutalékot, a megbízóval azonos mértékben, ezért az eladó felé kedvezőbb a megbízási díj; a hirdetési ár a vevői jutalékot tartalmazza. A Standard+ megbízásnál csak a Duna House és a tulajdonos értékesíthet; ha a tulajdonos ad el, nincs jutalék. A Standard nyílt megbízás: több irodával is köthető, és ha a tulajdonos vagy másik iroda ad el, nincs jutalék - jutalékkedvezmény viszont nincs. A csomagok tartalma és feltételei időről időre változhatnak - a pontos, aktuális feltételekről a megbízás előtt az iroda ad tájékoztatást.

Hogyan szűri a közvetítő a vevőket?

Az érdeklődők jelentős része nem valódi vevő: van, aki csak nézelődik, van, akinek nincs meg a finanszírozása, és van, akinek az igényeihez az ingatlan valójában nem illik. A szűrés nélküli mutatás a tulajdonos idejét és biztonságát terheli. A professzionális vevőminősítés három pilléren áll. A motiváció: tényleg vásárolni akar-e, milyen időtávon, mi hajtja a döntését? A pénzügy: rendelkezik-e a vételárral, önerő és hitel milyen arányban, a hitel előminősítése megtörtént-e? Az igények: az ingatlan paraméterei - hely, méret, állapot, ár - valóban találkoznak-e azzal, amit keres? Aki e három szűrőn átmegy, az jut el a személyes megtekintésig. A mutatáson a közvetítő végig jelen van, a megtekintés dokumentáltan - megtekintési tanúsítvánnyal vagy vevői megállapodással - történik, így mindig visszakereshető, ki és mikor járt az ingatlanban. Ez a szűrés az egyik legkevésbé látványos, de legértékesebb szolgáltatáselem: kevesebb, de komolyabb mutatást jelent - és azt, hogy idegen nem fordul meg az otthonában ellenőrizetlenül.

Mi az az IMR, és miért kerül át az ingatlanom adata más rendszerekbe?

Az ingatlanmegosztó rendszer (IMR) lényege, hogy az ingatlan hirdetési adatai más közvetítő cégek rendszerében is megjelennek, így azok értékesítői is hozhatnak vevőt rá. A bővebb megbízási formákhoz emellett más hálózatokkal - például az Otthon Centrummal és az OTP Ingatlanponttal - való együttműködés is tartozhat. Vevőelérés szempontjából ez bővülés: nem csak az a vevő jön szóba, aki az adott iroda hirdetésére keres rá. Ezért a kizárólagos megbízás nem szűkíti, hanem egy kézbe fogja az értékesítést. Az adatátadás jellemzően a hirdetési adatokra és a helyrajzi számra terjed ki, a megbízó hozzájárulása alapján, a vonatkozó megállapodás megszűnéséig. A tulajdonos személyes adatai nem ennek a körnek a része. Ha ez lényeges szempont, érdemes aláírás előtt elkérni, pontosan mely partnerekhez és milyen adatkörben történik az átadás.

Tovább a(z) Megbízás és átláthatóság rovatban

Vissza a Duna House áttekintőre

Tájékoztató tartalom, nem minősül ajánlatnak. A szolgáltatási csomagok és feltételek változhatnak; az aktuális feltételekről az iroda ad tájékoztatást.